Kivizsgálás

A szövettani mintavétel, azaz a biopszia is az előzőekben tapasztaltakhoz hasonlóan zajlik. Terhesség alatti elváltozások kivizsgálása első lépésben ultrahanggal kezdődik, de tekintettel az igen alacsony sugárdózisra, kivételes esetekben, a rosszindulatú (azaz malignus) tumor gyanúja esetén mammográfia is végezhető. MRI vizsgálat csak kivételes esetekben lehet indokolt, akkor, amikor már más módszerrel nem adható válasz a klinikai kérdésre. Ezzel az a probléma merül fel, hogy a kontrasztanyag, ami a vizsgálathoz szükséges, átjut a magzatba, illetve problémát jelenthetnek még a hason fekvés és a megnagyobbodott haskörfogat okozta nehézségek is. Emlőbiopszia terhesség alatt is végezhető.

Szoptatás esetén ugyanez a képalkotó vizsgálatok sorrendje, biopsziát azonban csak nagyon komoly indokkal végeznek, hiszen fennáll a tej-fisztula kialakulásának veszélye. Ezt azt jelenti, hogy a mintavétel során a tejcsatornák megsérülnek, és a tej a bőrön keresztül szivárogni kezd. Ez az állapot általában nem súlyos, de kellemetlen lehet, és foglalkozni kell vele természetesen. Ha az orvos másképp nem rendeli, akkor folytathatod a szoptatást, hiszen ez segít csökkenteni a mellekben lévő nyomást. Mindenképpen kezelni kell a sebet, tisztán kell tartani, hiszen ezzel csökkenthető a fertőzés veszélye. Ezen kívül javasolt olyan melltartót viselned, amely megfelelően támogatja a melleket.

Az ultrahang

Az ultrahang 20 kHz-nél nagyobb frekvenciájú hanghullám, melyet az emberi fül már nem érzékel. Az ultrahang-nyalábok a különböző sűrűségű anyagokban különböző sebességgel terjednek, és a határfelületeken megtörnek. Így lehetséges a különböző szöveteket elkülöníteni egymástól. 
Az emlőrák diagnosztikája területén az ultrahang főleg a 30-35 éves korosztály elsődleges képalkotó vizsgálati módszere, 30 éves kor alatt elégséges önmagában is a mellek vizsgálatára, azonban 35 éves kor felett csak a mammográfia kiegészítésére használják. Ez az eljárás főleg abban az esetben hasznos, ha a vizsgált emlők állománya sűrű (ún. denz). Sok esetben ugyanakkor mintavétel is szükségessé válthat, hiszen az ultrahangon láthatók nem csak daganatos, de a gyulladt tejcsatornák, nyirokerek, hegesedések, folyadékgyülemek is. 

Ezért az ultrahang önmagában emlőszűrésre nem alkalmas. Jellemzője még, hogy segítségével a nem tapintható elváltozások is felismerhetők, a hónaljak is jól átvizsgálhatók, és nem jár még minimális (röntgen)sugárzással sem. Hátránya viszont, hogy bizonyos elváltozások tekintetében alacsony az érzékenysége.

Az ultrahangot a mintavételhez is használják, tehát segítségével szövettani vagy citológiai eredmény nyerhető.
Az ultrahang vizsgálat hanyattfekvő helyzetben történik, melynek során nem csak a melleket, hanem a hónaljakat is átvizsgálják. A vizsgálat teljesen fájdalommentes.

A mammográfia

Várandósság és szoptatás alatt az elsődleges képalkotó kivizsgálási módszer az ultrahang. A sugárterhelés ugyan minimális, de jelen van, ezért a mammográfia nem ajánlott. Ugyanakkor bizonyos indokolt esetekben a sugárvédelmi előírások betartása mellett elvégezhető ez a vizsgálat is.

A mammográfia valójában az emlők kétirányú röntgenvizsgálata, amely - a közhiedelemmel ellentétben - nagyon alacsony sugárterheléssel jár. Általában tünet- és panaszmentes nőkön végzik abból a célból, hogy kiszűrjék, jelen van-e daganatos elváltozás az emlőkben. Az elkészült felvételeken jól azonosíthatók a zsírszövetek, a mirigyállomány, a kötőszövet és a kóros elváltozások is. Ez egy nagyon érzékeny vizsgálati módszer, az emlőrákok kb 85-90%-a jól azonosítható a segítségével. Annyira érzékeny, hogy egyes esetekben a tünetek megjelenése előtt akár évekkel is kiszűrhet egy rosszindulatú elváltozást, javítva ezzel a gyógyulási és túlélési esélyeket. A vizsgálat megerősítheti az elváltozás jóindulatú voltát, vagy kizárhatja a rosszindulatúságát. Mindez azt is jelenti, hogy a mammográfia, bármennyire is egyértelműen mutatja az elváltozást, daganatos diagnózis felállításához nem elegendő, a malignitás, azaz a rosszindulatúság gyanúja esetén mindenképpen szövettani mintavételre lesz szükség.

Hogyan zajlik a mammográfia?

Érkezésed után először felveszik az adataidat, és feltesznek néhány kérdést. Mikor bemész a vizsgálóhelyiségbe, először deréktól felfelé le kell vetkőzni. A ruháidat, táskádat az öltözőben hagyhatod, és az asszisztens el fogja mondani, hogy mit kell még levenned. Előfordulhat, hogy ebben a szituációban kényelmetlenül érzed magad, zavarban lehetsz, de ne félj, nem tart sokáig, és nincs semmi, ami miatt szégyenkezned kellene.
Először egy tapintásos vizsgálatot végeznek, ezután megkérnek, hogy állj oda a készülék elé.

A helyes testtartás megtalálásában segíteni fognak neked, a lényeg, hogy el kell lazítani a vállaidat, mintha hanyagul tartanád magad. Erre azért van szükség, mert így jobban leképezhetővé válnak az emlők. Fontos, hogy ne vegyél túl nagy levegőt, mert ez felemeli a bordáidat, és így kiegyenesedsz, ami ebben az esetben nem jó. Az is lehet, hogy megkérnek, hogy a felvételek készítése közben ne vegyél levegőt. 
A mammográfia hátránya, hogy a vizsgálathoz kissé össze kell nyomni a melleket, ezt kompressziónak hívják. Kicsit kellemetlen érzés lehet, akár fájdalom is jelentkezhet, de sajnos ez szükséges a vizsgálat kivitelezéséhez, és szerencsére csak néhány percig tart. Ha fáj, mindenképpen jelezd az asszisztensnek.

A mellet először egy műanyag tálcára helyezik, majd fölé helyeznek egy másik ilyen tálcát is. Ez az úgynevezett kompressziós tálca. Egy kicsit majd befelé is kell húzni a mellet, és amikor a helyére kerül, akkor további nyomás alá helyezik. Fontos tudni, hogy mindez azért szükséges, mert azzal, hogy az emlőket összenyomják, egyrészt kisebb sugárdózisra van szükség, másrészt jobban láthatóvá válnak egyes szövetek közötti minimális eltérések is.

Szövettani vizsgálat biopsziával

A biopszia, azaz a mintavétel során egy nagyon pici darabot távolítanak el a daganatra gyanús elváltozásból, azzal a céllal, hogy szövettani vizsgálattal igazolják vagy zárják ki a daganat jelenlétét.

Mintavétel keretében beszélhetünk vékonytű aspirációs citológiai mintavételről (FNAB - fine needle aspiration biopsy) és az ún core-biopsziáról (más néven vastagtűs mintavétel) is. Fontos már az elején megjegyezni, hogy a mintavétel nem okozza a daganatos sejtek szóródását. A vizsgálat általában fekvő helyzetben történik.

Az aspirációs citológiai mintavétel egy nagyon biztonságos eljárás, ma már főként a hónalji nyirokcsomók vizsgálatára használják. 

Szövődmény (pl. vérömleny, fertőzés, vérzés) nagyon ritkán fordul elő. Gyorsabb, de pontatlanabb, mint a core-biopszia, ezért az emlőben megjelenő gyanús elváltozásból inkább ez utóbbi módszerrel vesznek szövettani mintát. A vékonytűvel végzett mintavétel ultrahang-vezérléssel történik, azaz a tű útját, a mintavétel helyét ultrahanggal követik és határozzák meg. Az érzéstelenítést követően az ultrahanggal megkeresik az elváltozást, majd egy – a vérvételnél alkalmazotthoz hasonló nagyságú – tűt vezet be az orvos. Ezután az asszisztens egy fecskendővel vákuumot hoz létre, így tudják levenni a mintát (vagyis sejteket) az elváltozásból. Tárgylemezre helyezik, fixálják, majd a patológiai laboratóriumban egy speciálisan erre képzett patológus, egy citológus vizsgálja meg mikroszkóp alatt. A negatív eredményt nem lehet elfogadni a rosszindulatúság kizárására, mindössze annak megerősítésére alkalmas - ha a mammográfiás, az ultrahangos és a fizikális vizsgálati eredmény egybehangzó ezzel. A kezelési terv felállításához azonban core-biopsziás mintavétel szükséges. Ha az eredmény nem értékelhető, akkor nem ismételt vizsgálat, hanem szintén core-biopszia javasolt.

A core-biopszia, vagy szövethenger-biopszia során kb 4-6 szövethenger kerül eltávolításra. 

A vizsgálat során helyi érzéstelenítés után egy kis metszést ejtenek a bőrödön, majd ezen keresztül egy pisztolyszerű eszközzel veszik le a mintákat, amelynek a végén egy tű van. A vizsgálat előnye, hogy az eredmény alapján nagy biztonsággal állítható fel a diagnózis, valamint további szövettani vizsgálatokra is alkalmas, például meghatározható a daganat legtöbb szövettani tulajdonsága, amelyek a további kezelések tekintetében nagyon fontosak. A biopsziát követően az ejtett seben kompressziót, azaz nyomást alkalmaznak, majd steril kötést tesznek rá, amelyet 48 órán keresztül ott kell tartani. Ezalatt a területet víz sem érheti, és az első 24 órában a nehéz fizikai megterhelést is kerülni kell.

Onkológia terápiát csak pozitív core-biopsziás eredményre alapozva javasolt végezni.

CT

A terhesség alatti emlőrák esetén általában kerülendő a CT-vizsgálat alkalmazása. Ennek fő oka, hogy a CT-vizsgálat ionizáló sugárzást használ, amely potenciálisan káros hatással lehet a magzatra, bár fontos megjegyezni, hogy a mellkasi CT a magzatot nem veti közvetlen sugárzás alá. Ennek az az oka, hogy a sugárterhelés azon a részen a legmagasabb, amely keresztülmegy a CT-berendezésen. A vizsgálat magzatra gyakorolt hatása függ az adott terhességi időszaktól, a sugárzás dózisától és attól is, hogy milyen közel van a magzat attól a testrésztől, amelyet a sugárzás éri. Ha azonban egyedi klinikai szükségesség van arra, hogy CT-vizsgálatra legyen szükség, a kezelőorvosoknak alaposan mérlegelniük kell az anyára és a magzatra vonatkozó, lehetséges kockázatokat, valamint az elkerülhetetlen klinikai információk szükségességét.

A CT (azaz computer tomográfia) egy ionizációs sugárzást használó szelet-képalkotó gép, amely tulajdonképpen „letapogatja” a testünket, és aztán a számítógép nagyon vékony szeletekben szépen újra “összerak” bennünket. Így minden apró dolog, jó és rossz is, láthatóvá válik az orvosok számára.
Emlődaganat esetén a CT elsősorban a távoli áttétek kizárására alkalmas, ezáltal segít meghatározni a daganat operálhatóságát, továbbá sugárkezelés tervezéséhez, valamint az utánkövetés folyamatában is használják.

A vizsgálat csupán néhány percig tart, ezalatt egy hengerben kell feküdnöd. Ebben egy röntgensugarakat kibocsátó egység fordul körbe, amellyel szemben egy, a sugarakat felfogó egység található. A felvételekből kiderül, a tested egyes részei milyen mértékben nyelik el a sugarakat.
Nem szükséges részedről semmilyen extra előkészület a vizsgálat előtt, a legtöbb esetben ehetsz is, de azért ne legyél nagyon tele. Előfordulhat azonban, hogy jelezni fogják neked előre, hogy éhgyomorral érkezz.

A legtöbb esetben a vizsgálat során kontrasztanyagot alkalmaznak, ezt néha vénásan adják be, de az is lehet, hogy meg kell innod egy speciális folyadékot. A kontrasztanyag a vérbe kerülve képes arra, hogy a jó- és a rosszindulatú eltérések képét különbözően emelje ki, hogy a radiológus pontosabban meg tudja ítélni az elváltozás mibenlétét. 

Összességében tehát elmondható, hogy várandósság alatt a CT-vizsgálat által okozott sugárzás hatása a magzatra rendkívül kicsi, ugyanakkor ebben az esetben nem ez az elsődleges vagy gyakran választott képalkotó módszer. Veseelégtelenség vagy kontrasztanyag-allergia esetén kontrasztanyagos vizsgálat nem végezhető el. Ebben az esetben ún. natív CT-vizsgálatot fognak végezni, ami tulajdonképpen ugyanaz, mint a kontrasztanyagos, csak anélkül zajlik, viszont ez kevésbé informatív.

Amikor a vizsgálatra mész, legyen nálad egy egy hónapnál nem régebbi vesefunkciós laboreredmény - ez a kontrasztanyag használata miatt kell -, a kórelőzményed, más képalkotó vizsgálatok eredményei, és, ha voltál már ez megelőzően CT-vizsgálaton, akkor annak az eredménye és a felvételek.

MRI

MR- vagy MRI-vizsgálat esetén a terhesség alapvetően nem kontraindikáció, azaz nem kizáró tényező, nincsen kimutatott káros hatása az elektromos mágneses térnek a magzatra, nincsen jelen sugárzás. Ugyanakkor a használandó, gadolínium-tartalmú kontrasztanyag és - mivel a vizsgálat közben hason kell feküdni - a megnövekedett haskörfogat miatt csak indokolt esetben, a II- III. trimeszter idején, az ionizációs sugárzással járó vizsgálatok (CT, mammográfia) helyett lehet alkalmazni. A kontrasztanyag, amelyet a véráramba juttatnak, a tisztább képalkotást segíti elő. Így viszont keresztülmegy a méhlepényen, azaz bekerül a magzat véráramába is. A vizsgálat kerülendő a terhesség első trimeszterében.

Az MRI vagy MR, nem más, mint egy ún. mágneses rezonancia vizsgálat, melynek során a szerkezet mágneses térben, rádióhullámok keltette rezgésekkel pásztázza végig a vizsgálandó terület, így készít részletes felvételeket a testről - mindezt ráadásul elég hangosan teszi, ezért a legtöbb esetben fülvédőt alkalmaznak. A vizsgálat pontos képet ad az emlőben zajló kóros folyamatokról, a daganat pontos nagyságáról és kiterjedéséről, ami nagyon fontos a stádium meghatározásának szempontjából. Továbbá a nyirokcsomók is jól felmérhetők, így a műtétet, a pontos műtéti típust és a további kezelést (vagy kezelések sorrendjét) jobban meg tudják majd határozni az orvosok

Az emlő MR vizsgálata hason fekve történik, és kb 20-40 percig tart. Figyelni kell arra, hogy mozdulatlanul feküdj végig, annak érdekében, hogy a gép által készített képek a lehető legtisztábbak legyenek. Természetesen levegőt venni lehet, de jó, ha nyugodtan, egyenletesen lélegzel. Vénás kontrasztanyag beadása szinte minden esetben szükséges. 

Az emlő MR a legtöbbször egy már ultrahanggal, mammográfiával korábban diagnosztizált daganat további vizsgálatára szolgál. Szűrésre ez a képalkotó eljárás nem alkalmas. 

Akkor kerül sor erre a vizsgálatra, ha:

• a mammográfia és az UH alapján a tumor jelenlétét nem lehet egyértelműen megállapítani vagy kizárni
• daganat jelenlétekor a valódi kiterjedés, a többgócúság és/vagy a mellkasfali érintettség vizsgálatára
• nagy kiterjedésű elváltozás eredetének meghatározására
• kiújulás vagy heg kérdésének tisztázására
• a kialakulásra fokozott hajlammal rendelkezők szűrésére
• neoadjuváns kezelés tervezésére és hatékonyságának vizsgálatára

Nem lehet MRI-vizsgálatot alkalmazni, ha

• pacemakered van
• allergiás vagy a kontrasztanyagra
• 6 hónapon belül emlőműtéted volt
• egy éven belül sugárkezelést kaptál

Utóbbi két esetben előfordulhat téves pozitív eredmény.

Az OEP által finanszírozott MRI-vizsgálatra szakorvosi beutaló szükséges, elrendelheti onkológus, sugárterapeuta, sebész, stb. A vizsgálatra előzetesen be kell jelentkezni. Érdemes az időpontod előtt kb fél órával megjelenni az adataid egyeztetése miatt.

Amikor a vizsgálatra mész, legyen nálad egy egy hónapnál nem régebbi vesefunkciós laboreredmény - ez a kontrasztanyag használata miatt kell -, a kórelőzményed, más képalkotó vizsgálatok eredményei, és, ha voltál már ez megelőzően MRI-vizsgálaton, akkor annak az eredménye és a felvételek.

PET-CT

Terhességi emlőrák esetén PET CT vizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a várandósság már nem áll fenn. A PET-CT egy olyan képalkotó eljárás, amely kétféle technológiát kombinál:

• PET (pozitronemissziós tomográfia): Ez a vizsgálat a sejtek biológiai viselkedéséről ad információt, megmutatja, hogyan működnek a sejtek a testben. A daganatos sejtek gyakran gyorsabban növekednek és osztódnak, ezáltal több cukrot fogyasztanak, mint a normál sejtek, és több energiát is használnak fel. A PET segítségével láthatóvá válnak ezek az aktívabb sejtek.
• CT (komputertomográfia): Ez a vizsgálat részletes képet ad a test belsejéről, különösen a szervekről és szövetekről. A CT segítségével pontosan meghatározható a daganatok helye és mérete.

A vizsgálat előtt egy speciális, kis mennyiségű radioaktív anyagot (általában fluorodezoxi-glükózt (FDG-t), ami egy radioaktív izotóppal jelölt cukor molekula) injekcióznak a vénába. Ezalatt olyan kicsi mennyiséget lehet érteni, amelynek a szervezetre semmilyen káros hatása nincs. Ez az anyag segít megmutatni, hol van nagyobb energiafelhasználás a testben, ami utalhat rákos sejtek jelenlétére. A cukormolekulákat ugyanis a sejtek arra használják fel, hogy energiát termeljenek a működésükhöz. A cukormolekula, és a hozzá kötött sugárzó izotóp a szervezetben az alapján oszlik el, hogy melyik szövet milyen mértékben fogyaszt energiát. A legtöbb rosszindulatú daganat és ezek áttétei is ezt a molekulát nagymértékben felveszik, így az elkészült felvételeken “világítani” fognak, ezzel segítve, hogy az esetleges nyirokcsomó- és egyéb szervi áttéteket minél hamarabb felfedezzék. Fontos kiemelni, hogy nem csak a rosszindulatú daganatok “világíthatnak” a PET-CT vizsgálat során. Magas a cukorfelhasználás gyulladásos eltérésekben is. Ezért fontos, hogy mindig megfelelő szakember értékelje a vizsgálat eredményét. Továbbá emiatt fontos jelezni a vizsgálat előtt, ha esetleg valamilyen gyulladásos folyamat zajlik épp a szervezetben (pl. megfázás, autoimmun betegség…).

Az injekció után kb. 60 percet kell várni, hogy az anyag eloszoljon a testben. Ez az ún. beépülési idő, amikor a beadott molekulát a megfelelő sejtek/szövetek felveszik. Ezalatt az idő alatt lehetőség szerint minél több vizet kell fogyasztani, mivel így a bélrendszert a felvételeken jobban el lehet különíteni, illetve a vizelettel kiválasztódó sugárzó molekulát is segítjük távozni a szervezetből. Az egy órás pihenőidő alatt nem ajánlott beszélgetni, olvasni, keresztrejtvényt fejteni, rágózni, túl sokat mozogni, mivel ezen tevékenységek mind befolyásolják, hogyan épül be a beadott molekula a szervezetbe, így megnehezítheti a pontos diagnózist. Közvetlenül a felvételek készítése előtt le kell venned minden fémet tartalmazó ruhadarabot, ékszert, kivehető műfogsort, szemüveget. A nadrágot (amennyiben fém cipzár vagy gomb van rajta) leggyakrabban elég bokáig letolni. Ezután fel kell feküdnöd egy mozgatható asztalra, ami be fog tolni téged egy csőbe, ahol a felvételeket elkészítik. Ezalatt mozdulatlanul kell feküdnöd. A felvételek elkészítése nagyjából 20-40 percet vesz igénybe. A PET-CT-gépet egy kicsit hosszabb CT-készülékként lehet elképzelni. Itt is egy csőben kell a vizsgálati időt eltölteni (kb. 15-20 perc). Ebben a csőben egy CT- és egy PET-kamera is helyet kapott egybeépítve. A PET-kamera egy kör alakú szerkezet, amellyel a beadott sugárzó izotópból származó részecskéket tudják érzékelni. Ezekből az adatokból állítja elő a számítógép a végleges képet a szervek/szövetek energiafelhasználásáról. A CT-kamerával a szervezetet anatómiailag tudják vizsgálni a gépből származó röntgensugárzás segítségével. A két gép együttes képeivel tehát látni lehet a fokozottan energiafelhasználó szöveteket (így az esetleges daganatos folyamatokat), valamint ezek pontos elhelyezkedését is. Meg kell jegyezni, hogy nem minden daganat egyformán veszi fel a beadott izotópot. Pl. az alacsonyabb osztódási rátájú daganatok kevésbé láthatók PET-CT segítségével. Ezért lehet, hogy az onkológus másik, az adott daganattípushoz jobban illő vizsgálatot választ a pontos stádium meghatározásához. 

A PET-CT vizsgálathoz legalább 6 órás éhezésre van szükség, mivel az itt beadott, izotóppal jelzett cukormolekula eloszlására kíváncsiak, amit a vizsgálat előtti étkezés nagyban befolyásol. Tiszta vízen kívül más folyadékot nem szabad fogyasztani (kávé, tea, üdítő cukormentesen sem megengedett). Nagyrészt minden rendszeresen szedett gyógyszert a vizsgálat reggelén be lehet venni vízzel. 

Mivel a vizsgálat miatt radioaktív anyag van a szervezetedben, egy napig nem ajánlott várandós hölgyek és kisgyermekek közvetlen környezetében tartózkodni, így amennyiben gyermeked van, célszerű úgy készülni, hogy a nap hátralévő részét külön tudjátok tölteni. A beadott izotóp húsz óra alatt lényegében teljesen lebomlik, így további sugárterheléssel onnantól nem jár.

CSONTSZCINTIGRÁFIA

A csontszcintigráfia sem rutinszerű vizsgálat a terhességi emlőrák diagnosztikájában, azonban, ha a várandósság már nem áll fenn, bizonyos esetekben sor kerülhet rá. A vizsgálat során egy sugárzó izotóphoz kötött molekulát (radiofarmakont) fognak neked vénás formában beadni. Ez a molekula egy, a testben természetesen is előforduló anyag, amely a csontokba épül be. A sugárzó izotóp segítségével ezt a folyamatot teszik láthatóvá a gamma kamerák számára. Az így nyert képekből meg lehet állapítani az esetleges csontáttétek jelenlétét és helyét, mert az áttétes csontszerkezetbe ez a molekula fokozottan beépül, így azok a felvételeken „világítani” fognak. 

A vizsgálat során egy mozgó asztalon kell mozdulatlanul feküdni, amely a két ún. gamma kamera között nagyon lassan végighalad. A gamma kamerák így gyűjtik be a kétdimenziós felvételekhez szükséges információkat. Az így kapott felvételeken a teljes csontrendszer látszik elülső és hátulsó vetületből. 

A vizsgálatot néhány daganatos betegség esetében a stádium meghatározásához használják, célja a csontáttétek kimutatása. Olykor a terápiás hatékonyság megítélése céljából is szokták ezt a vizsgálatot végezni.

A vizsgálat elvégzése a következő esetekben lehet indokolt:

• az emlőrák stádiumának meghatározásához, III. és IV. stádium gyanújának igazolásához akkor is, ha a betegnek nincs panasza, amely csontáttétre utalna
• több mint négy hónalji nyirokcsomóáttét jelenléte esetén
• a csontáttét klinikai, laboratóriumi vagy radiológiai gyanúja esetén, utánkövetés során

A vizsgálat fájdalommentes, mellékhatása nincs, szövődményt nem okoz. A vizsgálathoz szakorvosi beutaló szükséges.

A folyamat több órát vesz igénybe, de nem igényel felkészülést (előtte lehet enni, inni, gyógyszert bevenni). A vizsgálatra egy-másfél liter folyadékot szükséges vinni. Miután megkapod az izotópot intravénás injekcióban, sok folyadékot kell fogyasztani, majd ezután 2-3 óra múlva a gép végigvizsgálja a testedet a vizsgálóasztalon. Ez idő alatt kb. 15–30 percig mozdulatlanul kell feküdni).

A vizsgálat után is sok folyadékot javasolt fogyasztani, hogy a sugárzó anyag minél előbb eltávozzon a testedből. Emiatt szintén javasolt, hogy ne menj kisgyermekek vagy várandósok közelébe egy napig.