Rehabilitáció

A cél, hogy a kezelések mellékhatásaként kialakult fájdalmakat, mozgásszervi és tápláltsági problémákat, pszichés terheket a lehető leghatékonyabban, a betegek életminőségének javításával kezeljék a szakorvosok.

Mozgás

Az első és legfontosabb, hogy mindig a fájdalom megszüntetésével és a mozgástartomány helyreállításával kell kezdeni a rehabilitációt. Ezt követi a mozgásprogram, hiszen, ha nem tudsz a fájdalomtól tevékenyen részt venni a gyógytornász által kidolgozott és egyénre szabott edzésprogramban, akkor az egész rehabilitációs folyamat megakad. 

A fájdalom megszüntetésére biztonsággal alkalmazható módszerek:

1. Manuálterápia (MT), masszázs, lágyrész mobilizáció (myofascia felszabadítása)

Hatékony kezelési lehetőségek az izom- és csontrendszeri fájdalom enyhítésére. Általános életminőségi előnyöket kínálnak, valamint enyhítik a rákkal kapcsolatos tüneteket, ideértve a fájdalmat, szorongást, fáradságot. Ez a vérkeringés fokozásának és a masszázs hatására bekövetkező endorfin-felszabadulásnak köszönhető. Enyhíti az érzelmi terheket a relaxáció elősegítésével és a kortizol, a stresszhormon szintjének csökkenésével, a masszázs ellazítja a testet és az elmét, így hozzásegíthet a pihentetőbb alváshoz. A műtét és sugárterápia után kialakulhat ödéma (duzzanat), melyet a különböző lágyrész-mobilizációs technikákkal hatékonyan lehet kezelni. Továbbiakban hozzásegít egy általános jólléthez, fizikai és érzelmi szempontból is, így javíthatja a rákos betegek és túlélők életminőségét. 

Viszont nagyon fontos, hogy ezeket a technikákat megfelelően használjuk!

Az onkológiai masszázs vagy lágyrész-mobilizáció egy speciális terület, csak szakképzett terapeutának szabad végeznie. Az emlőműtét, különösen, ha hónalji nyirokcsomó-eltávolítás is történt, jelentősen befolyásolja az érintett végtag keringését, valamint mozgástartomány beszűküléssel is járhat. 

Egy nem megfelelő masszázs ronthat az állapoton. Mielőtt masszázst vennél igénybe, mindenképpen egyeztess a kezelőorvossal, illetve gyógytornásszal.

A fájdalom megszüntetésére alkalmazható további lehetőségek:

2. Elektroterápia: TENS – transcutaneous electrical nerve stimulation: akut és krónikus fájdalom csillapítására, hányinger esetén, fáradság, nehézlégzés, székrekedés enyhítésére. 

3. Safe laser: a felső végtagi lymphoedemát csökkenti, illetve a heg kezelésében is nagy szerepe van.

4. Lökéshullám-terápia (ESWT): a váll elhúzódó krónikus fájdalmai esetén. A tumor feletti területen ellenjavallt!

Minden ilyen kezelés biztonsággal alkalmazható, de nagyon fontos, hogy a kezelt területen ne legyen jelen a daganat. Illetve áttét esetén stabil onkológiai státusszal kell rendelkezni.

A mozgásprogram hatékony kiegészítő kezelés a daganatos betegséggel diagnosztizált betegek esetében, amely bizonyítottan enyhíti a mellékhatásokat. Jelentősen csökkenti a fáradtságot, a pszichoszociális diszfunkciókat, miközben javítja az aerob fitneszt, a testösszetételt, valamint az életminőséget. Bizonyított tény az is, hogy a betegség feldolgozása könnyebb azok számára, akik részt vesznek rehabilitációs programban. A javulásban a fizikai aktivitás nagy szerepet játszik.

A mozgás, a sport nélkülözhetetlen eleme az életünknek. A testet és a lelket karban kell tartani, és az egyik összekapcsolódik a másikkal. Ha sportolunk, az hatással van a lélekre, a nehezebb feladatokkal is könnyebben birkózunk meg, és a lélek egyensúlya a fizikai testünkre is hat, hiszen a betegségeknek lelki eredetük is van.

A mozgással csökkenteni lehet a kezelések mellékhatásait, így pl. a fájdalmakat vagy a mozgásszervi és tápláltsági problémákat, és támogatja a betegek életminőségének jelentős mértékű javítását. Erősíti a lelket és támogatja a fizikai erőnlétet.

A daganatellenes kezeléseknek, a műtéti beavatkozásoknak, a kemoterápiának, a sugárterápiának és a gyógyszeres kezeléseknek is sok mellékhatása van. A fájdalom lehet izom, ízületi, kialakulhatnak gyulladások, kötőszöveti letapadások, és jelentkezhet fáradtság, gyengeség, állóképesség-romlás, izomtömeg-vesztés (szarkopénia) és kóros lesoványodás (azaz cachexia), hegesedés és sajnos depresszió is. Persze minél fáradtabbak vagyunk, annál kevésbé vágyunk még fizikai leterhelésre, pedig ez jó hatással lehet ránk. Ezek a változások viszonylag elég hamar jelentkeznek a daganatellenes kezelések után/alatt, ezért is beszélhetünk rövid- és hosszú távú mellékhatásokról, életminőség-romlásról.

Többféle edzésprogramot, fizikai aktivitást választhatsz, aerob mozgás, ellenállással végzett gyakorlatok, nyújtás, mindezt ajánlott gyógytornász felügyelete mellett. 

Az ő feladata, hogy segítsen abban, hogy csökkenjen a meglévő fájdalom, vagy a lehetőségekhez mérten szűnjön is meg, és csak ezután kezdődik el az általa kidolgozott mozgásprogram. A mozgás intenzitásának mértékét és időtartamát bízd szakemberre, kérj tanácsot!

Emlődaganatok esetében különösen fontos a besugárzott terület, a karok mozgatása, nyújtása. A gyógytorna segíti a karok rehabilitációját, de ugyanúgy a lábakét, derekadét, hátadét is. Érdemes ezzel kezdeni, és a sétával, így az elsőnél szakember segítségét kapod, a másik pedig történhet akár egyénileg, akár a pároddal, családdal, baráttal vagy barátokkal. Ilyenkor ez a beszélgetés ideje is. Amikor ebből erősödsz, érdemes kipróbálni más mozgásformát is. 

Mozgásformák

• Aerob edzés: a test az edzés folyamán nagy mennyiségű oxigént használ fel. A szénhidrátokat és zsírokat oxigén segítségével égeti el, és így biztosítja az izmok számára szükséges energiát. Akkor beszélünk erről, ha pl. nincs kifulladás, lihegés az edzés közben. Ilyen például a kocogás, az úszás, a biciklizés, az aerobik, a tánc.
• Rezisztencia edzés (ellenálláson alapuló): A szénhidrát-anyagcsere rendezésére ajánlott. Szabad súlyokkal vagy ellenállással történik. Fő cél az izomerő fejlesztése.

Hetente legalább kétszer javasolt valamilyen fizikai aktivitást alkalmazni, de az ajánlások heti 150 perc mozgást javasolnak.

Fontos! Mindig egyeztess a kezelőorvosoddal, gyógytornászoddal, mielőtt elkezdesz egy mozgásformát!

• Torna a műtét után

Az Egészség Hídja Összefogás az Egészségért szervezet oldalán találhatsz 3 egymásra épülő rövid tornaprogramot: Tornázz velünk mellműtét után! 

• Pink Ribbon Program

Ez egy pilátesz programon alapuló mozgásforma, melyet Magyarországon Németh-Tavasz Brigitta honosított meg. Segít a kar nyiroködémájának kezelésében, visszanyered a karod szabadságát vele. Erről a tornáról érdeklődj a betegszervezeteknél!

Kutatások szerint még hónapok elteltével is bizonyítottan hatásos a fizikai aktivitások pozitív hatása, például a szénhidrát-anyagcserében, a munkába való visszatéréshez.

Mozgásformának számít a séta is. Ezt is lehet különböző intenzitással végezni, annak megfelelően is, hogy hol tartunk a betegúton. Választhatod a futást, kocogást is a kezelések befejeztével, akár minden nap, de szóba jöhet az úszás. Ez a sportforma jót tesz a letapadt mellizmoknak, kíméli az ízületeket. Ez annak segíthet, akinek a hormonkezelés mellékhatásaként ízületi kopás jelentkezik.

Ha szereted a jógát, vagy a kerékpározást, akkor ezeket is választhatod rendszeresen.

Táplálkozás

Tévhit, hogy a daganatos betegek ne ehetnének húst vagy tejterméket, ne ihatnának tejet, netán a csapvíztől kellene tartózkodniuk. Különösen a műtét utáni lábadozás és a daganatellenes kezelések idején nagyon fontos, hogy a megfelelő erőnlét fennmaradjon, és elkerüld a kóros fogyást, legyengülést. 

Vannak olyan alapelvek, amelyek egyébként a mindennapi életben, egy egészséges ember táplálkozásában is irányadók lehetnek, de a daganatos betegség rehabilitációja során kiemelt figyelmet kell szentelni ezeknek.

• Kerüld a puffasztó, székrekedést vagy hasmenést okozó ételeket!
• Fogyassz megfelelő mennyiségű fehérjét!
• Kerüld a túlzott cukorbevitelt!
• Ha véralvadásgátló gyógyszert szedsz, ügyelj arra, hogy ne egyél túl sok K-vitamint tartalmazó ételt, mint a brokkoli, a spenót, a kelbimbó, a káposzta vagy a máj.

A rehabilitációban kiemelt szerepe van a táplálásterápiának. 

A táplálásterápia célja a táplálékfelvétel fenntartása vagy növelése, az anyagcsere változásainak mérséklése, a vázizomtömeg és a fizikai teljesítőképesség fenntartása, az életminőség javítása.

Ebben egy szakértői csoport segíthet Téged, amelynek tagjai: orvos, dietetikus, nővér és gyógyszerész.

Kérj bátran tanácsot! A diétás tanácsadás minden esetben személyre szabott, figyelembe véve az állapotodat, és ha például kemoterápiát kaptál, annak mellékhatásait. A dietetikus segítséget tud nyújtani Neked a daganatellenes kezelések okozta, tápcsatornát érintő mellékhatások (hasmenés, székrekedés, hányinger, hányás, mucositis, stb.) csökkentésére is.

Azonban jó tápláltságú betegek esetében is elengedhetetlen a megfelelő táplálkozás! A legfontosabb szempont az egészséges testsúlyra való törekvés, mivel a túlsúly, az emelkedett BMI kedvezőtlen prognózissal társul, amellett, hogy az általános egészséget is kedvezőtlenül befolyásolja.

Bizonyított tény, hogy a dietetikai tanácsadás több betegcsoport esetében is pozitív hatással bír az életminőségre. Törekedj arra, hogy legyen egy személyre szabott táplálási terved, amely magába foglalja a javasolt energiabevitelt, a makrotápanyagok, vagyis a fehérje, a zsír és a szénhidrát, valamint a mikrotápanyagok mennyiségét. Ezen kívül meghatározza a tápanyagok bevitelének módját és a tápanyag-összetételét is. Az energia-igényedet az alábbiak szerint fogják meghatározni a szakemberek: az alapanyagcserét (BMR) és az általános fizikai aktivitásodat megfelelő arányszámokkal megszorozzák, és figyelembe veszik a testösszetétel-mérés eredményeit is, majd ebből keletkezik egy mérőszám. 
Rossz tápláltságú beteg esetében a táplálásterápiának mindig fokozatosnak kell lennie. Amennyiben orális táplálásra van szükséged, ehhez speciális, gyógyászati célra szánt élelmiszerek állnak széles körben rendelkezésre (pl. tápszerek). A szakértői csapat teljeskörű tájékoztatást fog nyújtani Neked, amennyiben erre lesz szükséged.

A táplálásterápia – ugyanúgy, mint a daganatellenes terápiák - szempontjából is meghatározó szerepe van annak, hogy együttműködj a szakemberekkel, betartva a terápia „szabályait”, javaslatait, hiszen a kiválasztott tápszerrel a daganatos betegség okozta kóros tápláltsági állapotok eredményesen kezelhetőek.

A kezelések lehetséges mellékhatásai

A várható mellékhatások, eltérések függnek a kezelés típusától, a kezelés dózisától, időtartamától, az életkorodtól és az esetleges társbetegségeidtől. A mellékhatásokat négy kategóriába sorolják, grade I, II, III, IV. Előre nem lehet megjósolni, hogy kinél milyen mellékhatások, milyen intenzitással jelentkeznek.

A mellékhatások lehetnek rövid-és hosszútávúak. A mellékhatások többsége enyhe, vagy közepesen súlyos. A betegek kisebb részénél fordul elő súlyosabb mellékhatás. A mellékhatások egy része idővel enyhül, más része mérsékelhető, megtanulható ezek kezelése.

• Nyiroködéma

Az emlőrákban előfordulhat, hogy a daganat a nyirokcsomókban is okoz eltérést. A daganattól távolodva azt az érintett nyirokcsomót, amely a legközelebbi a daganathoz, sentinel, azaz őrszem-nyirokcsomónak hívjuk. Ha az őrszem nyirokcsomóban található áttét, akkor általában az összes hónaljárki nyirokcsomó eltávolításra kerül (ezt axilláris blokk-disszekciónak nevezik). Emiatt nyirokkeringési zavar, legtöbb esetben valamilyen szintű nyiroködéma alakul ki. Ez valójában a kar, kézfej megvastagodását jelenti, súlyos, kezeletlen esetben tartós egészségkárosodáshoz is vezethet. A rendszeres mozgás, esetleg bizonyos esetekben a kézi nyirokdrenázs csökkenti az ödéma súlyosbodását. Ez a fajta terápia onkoteam javaslatával kezdhető el, mivel akár kockázatot is jelenthet a beteg számára. Erre külön szakember specializálódott: gyógytornász-nyirokterapeuta.

A komplex nyirokterápiához hozzátartozik még a kompressziós kezelés, mely kötés, harisnya és gépi kompresszió egyaránt lehet. Fontos tudni, hogy ezek használata nem opcionális. 

Az egyes típusok használatáról részletes tájékoztatást tud neked nyújtani a szakember, valamint a Második Lépés Alapítvány, akik kifejezetten ödémával, nyiroködémával foglalkoznak.

A nyiroködéma súlyosbodásának megelőzésére kell törekedni túlsúly esetén fogyással, továbbá a kar kímélésével (fizikai aktivitás megengedett, de a kar súllyal való terhelése kerülendő).

Jelentősen csökkenti a nyiroködéma kockázatát a korai időszakban elkezdett mobilizálás és gyógytorna! Ennek rendszeres végzése kiemelkedően fontos. Fordulj gyógytornászhoz!

Axilláris blokk-disszekciót követően kerülni kell a termálfürdőt, szaunát, napozást. Figyeljünk arra, hogy az ödémás területet ne vágjuk meg, ne érje sérülés, csípés! Ha ez megtörténik, fertőtlenítsük le az adott területet. Többször mozgassuk a kart, ne lógassuk - hiszen ettől jobban bedagadhat. Nyáron észlelhető rosszabbodás, főleg a meleg napokon. Lehet kapni ún. jégzselét, ezzel bekenhető a fáradt, duzzadt terület.

A Mellrákfórum oldalán is sok praktikus tanács olvasható, ami segíti a már kialakult nyiroködéma kezelését, például:

- Kerülni kell vérbőséget, allergiát okozó készítmények használatát (pl. a mentolos krémeket).

- Mindenféle olyan kezelés TILOS, ami hőhatással jár (szolárium, forró vizes kádfürdő, szauna, termálfürdő).

- Az ödéma kialakulásának szempontjából is fontos, hogy tartsuk súlyunkat, ne hízzunk el.

- Az étrendünk összeállításánál különösen figyeljünk, hogy minél kevesebb sót vigyünk a szervezetünkbe, hiszen a só vízmegkötő szerepénél fogva elősegíti az ödéma kialakulását, már meglévő ödéma esetén pedig erősíti azt.

- A mozgás kulcsfontosságú. Ne hagyjuk magunkat lebeszélni a mozgásról, csak azért, mert esetleg ödémás a karunk. Már kialakult ödémánál külső kompresszió felhelyezésével érdemes mozogni, hiszen a mozgás által fokozott vérkeringéssel így kevesebb folyadék lép ki a szövetközti térbe, illetve az izommunka miatt megnőtt nyirokkeringés is tovább csökkenti a külső nyomás emelésével az ödémát.

- Kiváló mozgás az ödémás karoknak az úszás. A kerékpározásnál arra kell figyelni, hogy a kormányt magasabbra állítva könnyítsünk karunk terhelésén.

- Ruházatunkat úgy kell megválasztani, hogy az ödémás karunkat ne szorítsa el sehol. Gyűrű, szoros karkötő viselése ödémás kézen nem ajánlott.

• Csontritkulás/Oszteoporózis

A csontritkulás vagy oszteoporózis a csontrendszer betegsége, amelyre a csonttömeg fogyása, a csontszerkezet károsodása és a csontok törékenysége jellemző, és amely az 50 év feletti nők egyharmadát érinti. A betegséget alattomosnak is nevezik, mert kezdetben nem észleljük, nincs tünete. Sok esetben pl. egy baleset okozta csonttörésnél derül rá fény. Az oszteoporózis következtében a csontok meggyengülnek, és könnyen eltörhetnek.

Az egészséges csontok a test szilárd vázát adják, lehetővé teszik az izmok tapadását és eredését, valamint a csontvelőben a vérsejtek képzését és tárolását. Fontos szerepük van továbbá a szervezet ásványianyag-raktározásában, mivel kalciumot, magnéziumot és foszfort tárolnak. A csont szerkezetét kéreg- és szivacsos állomány alkotja, amely szerves anyagból, kalciumból és hidroxiapatitból épül fel. A csontok élete során állandó átépülés zajlik, amelyet a csontépítő és csontbontó sejtek egyensúlya biztosít. Ez az egyensúly körülbelül 25–30 éves korban van a legjobb állapotban, ekkor éri el az ember a csúcscsonttömeget.

A csontritkulás gyakran kísér bizonyos hormonális betegségeket, állapotokat (pl. művi vagy természetes menopauza), mivel ilyenkor az ösztrogénszint jelentősen lecsökken. Az ösztrogén fontos szerepet játszik a csontok egészségének megőrzésében, ezért hiánya felborítja a csontépítés és csontbontás közötti egyensúlyt. 

Emellett más betegségek - mint a mellékpajzsmirigy-rendellenességek, felszívódási zavarok, krónikus máj- és vesebetegségek - is hozzájárulhatnak a csontritkulás kialakulásához. Szervátültetést követően, tartós mozgáshiány esetén, vagy egyes gyógyszerek - például a szteroidok - hosszú távú alkalmazása során szintén fokozódik a csontvesztés kockázata. 

A betegség tünetei lehetnek:

• csonttörés
• fájdalom
• testmagasság csökkenése
• jellegzetes, görnyedt testtartás kialakulása a gerinc görbülése miatt
• az izmok görcsös állapota, izomfájdalom
• soványság

A csontritkulás az emlőrákos betegeknél sem hagyható figyelmen kívül. Különösen érintettek a hormonérzékeny, hormonreceptor-pozitív daganatos betegek, akik gyakran kapnak hormonterápiát. A kezelés az ösztrogénszint jelentős csökkenését okozza, ami a csontvesztést felgyorsítja, így a csontritkulás a természetes menopauzánál is kifejezettebben jelentkezhet. 

A glükokortikoidok (mint a kortizol és a szintetikus kortikoszteroidok), olyan hormonok, amelyeket a mellékvesék termelnek, és fontos szerepük van a szervezet számos folyamatában, többek között a gyulladáscsökkentésben, az immunválasz szabályozásában és a stresszre adott reakciók kezelésében. A glükokortikoidok képesek befolyásolni a sejtnövekedést és az apoptózist (azaz a programozott sejthalált). A glükokortikoidok hosszú távú alkalmazása csökkenti a csontképzést, fokozza a csontlebontást és rontja a kalcium-anyagcserét, ezáltal növeli a csontritkulás kockázatát. Azoknak, akik glükokortikoidokat szednek, fontos, hogy orvosi felügyelet mellett megfelelő intézkedéseket tegyenek a csontvesztés megelőzése érdekében.

A csontritkulás kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszhatnak. A genetikai hajlam mellett a sovány testalkat, az alacsony testtömeg, a családi halmozódás, a korai menopauza, a női hormonhiány, a mozgáshiány, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a foszforsavat tartalmazó üdítőitalok rendszeres fogyasztása mind növeli a kockázatot.

A csontsűrűség csökkenése az életkor előrehaladtával természetes folyamat. A menopauza bekövetkeztével az ösztrogénszint visszaesik, ami felgyorsítja a csonttömeg csökkenését. Csontritkulásról akkor beszélünk, amikor a csont ásványianyag-tartalma kóros mértékben csökken, a csontszerkezet átépül, ennek következtében pedig a csontszilárdság gyengül, és a törékenység fokozódik.

Vizsgálati módszerek

A csontritkulás (oszteoporózis) vizsgálatára több módszer áll rendelkezésre, amelyek célja a csontok ásványianyag-sűrűségének (BMD, bone mineral density) mérése. Ezek a vizsgálatok segítenek megállapítani, hogy a csontok mennyire sűrűek és erősek, illetve mennyire áll fenn a törések kockázata.

1. DEXA (Dual-Energy X-ray Absorptiometry) vizsgálat:

Hallhatod így is: csontdenzitometria-vizsgálat vagy ODM (osteo-denzitometria). A két vizsgálati módszer ugyanazt takarja, az egyik a technikára utal, a másik a vizsgálat latin elnevezése. Ez a legmegbízhatóbb módszer a csontritkulás diagnosztizálására. Ez egy alacsony sugárterheléssel járó, speciális röntgenvizsgálat, amely két különböző energiaszintet használ a csontok ásványianyag-sűrűségének mérésére. Leggyakrabban a csípő, a gerinc,. esetenként az alkar területén mérik a csontok sűrűségét, mivel ezek a területek a leginkább érintettek a csontritkulás okozta törésekben. Az eredményeket T-score formájában adják meg, amely összehasonlítja a páciens csontsűrűségét egy fiatal, egészséges felnőtt átlagos értékével.

• -1,0 vagy magasabb: normális csontsűrűség.
• -1,0 és -2,5 között: oszteopénia (csökkent csontsűrűség, de még nem oszteoporózis).
• -2,5 vagy alacsonyabb: oszteoporózis.

2. Ultrahangos csontdenzitometria, amely egy nem invazív módszer. Ultrahangot használnak a csontok ásványianyag-sűrűségének mérésére, leggyakrabban a sarokcsonton. Előnye, hogy nem jár sugárzással és gyorsan elvégezhető, azonban kevésbé pontos vizsgálat, és a csontritkulás diagnosztizálására nem használható. 

3. Hagyományos röntgenvizsgálattal a csontritkulás diagnózisa nem állapítható meg, ugyanakkor a tünetmentes törések (pl. csigolya) és repedések azonosítására alkalmas. 

4. Laboratóriumi vizsgálatok: Vér- és vizeletvizsgálatok segíthetnek a kalcium, a D-vitamin és az egyes, csontanyagcserét befolyásoló hormonok szintjeinek megállapításában, így a csontritkulás okainak feltárásában és a csontok állapotának követésében. 

5. A vizsgálatok eredményei mellett a kezelőorvos figyelembe veszi az ún. FRAX (azaz csonttörési)-kockázatot is, ami nem más, mint annak a megállapítása, hogy az adott eredményekkel a következő tíz évben mekkora valószínűséggel történik általános csonttörés a vizsgált betegnél.

A csontritkulás kezelése 

A csontritkulás kezelése és a megelőzése többféle módszert foglal magában, amelyek közül a legfontosabb a megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitel biztosítása. Az 50 év feletti nők számára a napi kalciumszükséglet 1000 és 1200 mg között van, a D-vitaminé pedig legalább 1500-2000 NE (azaz nemzetközi egység), amely szükség esetén egyéni elbírálás alapján tovább emelhető. 

A kalciumban gazdag ételek közé tartoznak a tejtermékek, a halak és a zöldségek, míg a D-vitamin legfontosabb forrása a napfény hatására a bőrben zajló szintézis. Ennek során a szervezet maga állítja elő a D-vitamint. Ezen felül étrendből is fedezhető kisebb mennyiség, például tojásból, vajból és olajos halakból, például heringből és szardíniából. A csontanyagcserében alapvető szerepet tölt be a magnézium, hiszen segíti a kalcium felszívódását és hasznosulását. Ezért fontos, hogy a kalcium és a magnézium aránya megközelítse a 2:1 arányt. Magas magnéziumtartalmú ételek például a barnakenyér, a szója, a búzacsíra, a zabkorpa, az olajos magvak, a hüvelyesek és a zöldségfélék. A K-vitamin, azon belül is különösen a K2-vitamin, a csontképzésben játszik szerepet. Megtalálható a zöld leveles növényekben (káposzta, brokkoli, spenót, bimbós kel), a tejtermékekben és a májban. Mivel a szervezet a K-vitamin egy részét K2-vitamin formájában maga is előállítja a bélflóra segítségével, a vegyes étrend és az egészséges bélműködés fenntartása különösen fontos. A csontok egészségét továbbá a C- és a B6-vitamin, valamint a folsav is támogatja. Az emlőrákban szenvedő betegek esetében – különösen azok, akik hormonterápiát kapnak, mivel ez fokozza a csontvesztést – az orvosok gyakran javasolnak a normál bevitel feletti kalcium- és D-vitamin-kiegészítést, valamint csontritkulás elleni gyógyszerek szedését.

A testmozgás a csontok megőrzésében szintén kiemelt szerepet játszik. A rendszeres, súlyterheléses (vagyis impakt) és izomerősítő mozgás, mint például a séta, futás vagy súlyzós edzés, segíthetik a csonttömeg megőrzését és a törések kockázatának csökkentését.

A gyógyszeres kezelés során hormonpótló szerek is alkalmazhatók, de ezek bevezetése mindig gondos orvosi mérlegelést igényel. A csonttörések megelőzésében és a mozgásképesség fenntartásában a gyógytorna, a fizioterápia, például a balneoterápia, a hidroterápia és az elektroterápia is hasznos lehet. A betegklubokban, közösségekben való részvétel pedig segíthet a motiváció fenntartásában és a mozgás rendszerességének biztosításában.

• A kemoterápia lehetséges mellékhatásai

A kemoterápiás szereknél, ahogy általában a gyógyszereknél, számtalan mellékhatás lehetősége áll fenn. Ezek leggyakrabban a terápia után közvetlenül, vagy hamar jelentkeznek, de vannak hosszútávú mellékhatások is.

A kemoterápiás szerek károsítják az olyan szöveteket, ahol egyébként is gyorsan szaporodnak, azaz gyakran osztódnak a sejtek (pl. haj, száj, bélrendszer nyálkahártya).

Károsodhat a csontvelő. A vérlemezkeszám emelésére mind a mai napig a transzfúzió a legjobban bevált terápia, de a vérzéses állapotok kezelésére szintén van gyógyszeres kezelési lehetőség. Károsodhat, érzékenyebb lehet a nyálkahártya, pl. a szájnyálkahártya. Ebben az esetben a fokozott szájhigiénia már elégséges védelmet nyújt a mellékhatás elkerülésére, de a gyulladt felületek kezelésére számtalan vényköteles gyógyszer létezik.

Javaslat: 

• helyi érzéstelenítő kezelés (jégkocka szopogatása, Glycosept oldat), 
• filmszerű bevonatot képző gyógyszerek (Orosol, Aperisana gél), 
• bő folyadékfogyasztás, a néhány napig tartó infúziós kezelés gyors javulást hoz,
• Manuka méz/nyalóka szopogatása.

Szájszárazság

Javaslat: Igyál sok folyadékot, szopogass cukormentes savanyú cukrot, rágógumit, használj ajakbalzsamot!

Kemoterápiás szerek jellemző mellékhatása a hasmenés, hányás. Az étrended módosításával, különböző praktikák alkalmazásával csökkenthetőek ezek a mellékhatások. Kérd dietetikus segítségét! Segíthetnek a hányáscsillapító gyógyszerek, melyek adhatóak infúzióban, injekcióban, tablettában is.

Hányás esetén javaslat: 

• A kezelés előtt bevett gyógyszerek segítségével a hányinger jelentősen csökkenthető.
• Elhúzódó hányás esetén a folyadékpótlás nagyon fontos: 5 percenként 1 apró korty nagyon hideg (jeges), szénsavmentes ásványvíz. 
• A hányás csillapítására kapott gyógyszert émelygés esetén is be kell venni. 
• Ha hánysz, akkor a hányáscsillapító tablettát tedd a nyelved alá, onnan is felszívódik. 
• Az ostyatablettát óvatosan kell kivenni a csomagolásból, mert összetörik. 
• Ha nem tudod a tablettát bevenni, kúpot is kérhetsz. 
• Az ételszagok kerülésével, relaxációs gyakorlatokkal, autogén tréninggel kiegészíthető ez a gyógyszeres kezelés. 
• A kezelés előtt egy könnyű reggeli, majd gyakori, kis mennyiségű, száraz, sós, nem zsíros ételek fogyasztása ajánlatos (pl. ropi, keksz). Előfordul, hogy azok a betegek, akik már sok kezelést kaptak, már az infúziós üveg megpillantásakor, sőt, a kórházhoz közeledve éreznek hányingert. Ilyenkor enyhe nyugtatókat ajánlanak.

Hasmenés esetén javaslat:

• Igyál sok szobahőmérsékletű folyadékot, ásványvizet! 
• Kerüld a tejet és tejtermékeket, a zsíros vagy zsírban sült, erősen fűszeres ételeket, rostdús ételeket (teljes kiőrlésű gabonafélék, nyers zöldségek, hüvelyesek, olajos magvak), kávét, teát, alkoholt, édességet! 
• Ajánlott ételek: fehér kenyér, fehér rizs, héj nélküli almakompót, krumplipüré, zöldségpüré, lebőrözött csirke, pulyka, hal. Káliumban gazdag ételek: banán, burgonya
• 24 órán túl tartó hasmenés és fájdalom esetén mindenképpen fordulj orvoshoz! 
• Kiszáradás esetén infúziók és sópótlás szükséges.

Tipikus, látható mellékhatás a haj ritkulása, elvesztése. Ennek mértékét legújabb tapasztalatok szerint a hűtősapka képes mérsékelni, azonban fontos szem előtt tartani, hogy a hajvesztés általában csak átmeneti tünet, a haj a kemoterápiát követően jellemzően visszanő. Az átmeneti periódusra paróka és/vagy kendő hordása ajánlott, melyet vényre írhat fel Neked az onkológus szakorvos. Erről bővebben az Adjuváns terápia/Kemoterápia állomásnál olvashatsz.

Javaslatok: Már az első kezelés után érdemes 2 héten belül teljesen lenyíratnod a hajad. Bár ez igen nehéz döntés, sokkal kevésbé megrázó élmény, mint minden nap a párnán, a hajkefén, a ruhán, a tányéron látni a csomókban kihullott hajszálakat. A parókát az első kezelés alkalmával felírja az orvosod. Nem mindenki szereti a parókát. Valaki könnyen hordja, de van, akinek nem kényelmes, meleg, vagy idegenkedik tőle. Vannak már praktikus kendők is, vékonyabbak, vastagabbak, vagy választhatsz sapkát is, ha szeretnéd elfedni a fejtetőd. Ha ismét megnő a hajad, használj babasampont, puha hajkefét, puha párnahuzatot! Alacsony hőfokon szárítsd, és ne festesd, daueroltasd a hajad 3 hónapig! Sapkával, kendővel tudod védeni a fejed az időjárástól is.

A hámsejtek utánpótlásának lassulása miatt a bőr elvékonyodik, kiszárad. Érzékenyebb, sérülékenyebb lesz, fertőzésre való hajlama megnő (pattanások), viszket, piros foltok jelennek meg. A leégés veszélye fokozottabb. Néhány kemoterápiás szer esetében fényallergia is kialakulhat. Egyes szerek a tenyéren és talpon lemezes hámlást idézhetnek elő, ami fájdalmas gyulladással is párosulhat. Kezelés esetén barna foltok jelennek meg a bőrön, a tenyéren és a körmön. Később ezek elmúlnak, de a vakarásnyomok évekig megmaradnak.

Javaslatok: 

• Hidratáló testápolók, puha törölköző használata, 
• naponta meleg fürdő vagy zuhany, 
• a napfény kerülése,
• viszketés enyhítése jégkockával (nyáron) vagy konyharuhába csomagolt jégakkuval.

A köröm elvékonyodása, töredezettsége a leggyakoribb panasz. Egyes gyógyszerek mellékhatásaként a körmök elszíneződnek, sötét, sárgás vagy barnás színűvé válnak. Megjelenhetnek hosszanti barázdák is. 

Javaslatok: 

• A körmöket vágd rövidre, körömerősítő lakkal kend, 
• A vitamin tartalmú gyógyszereket, élelmiszereket (tojás, máj, margarin) fogyassz! 

A kemoterápiás szerek károsítják a vörös csontvelőt, így a vérképzést is. A vér sejtes alkotórészei különböző élettartamuknak megfelelően károsodnak: legjobban a szervezet védekező képességéért felelős fehérvérsejtek, kevésbé a véralvadásért felelős vérlemezkék és legkevésbé az oxigénszállítást végző vörösvértestek száma csökken. A csökkenés mélypontja a kemoterápiát követő 7-14. napon várható. Ekkor és a következő kezelést megelőzően feltétlenül ellenőrizni kell a vérképedet. A fehérvérsejtek hiánya súlyos fertőzésekhez, lázhoz vezethet, mivel ezek a sejtek biztosítják a szervezet fertőzésekkel szembeni védelmét. 

Javaslat: 

• Kerüld a nyilvános helyeket, tömegközlekedési eszközöket, fertőző betegeket, gyermekközösségeket (különösen azokat, ahol nem rég kaptak védőoltást)! 
• Gyakran moss kezet! 
• Viselj védőkesztyűt kertészkedéskor, állatok gondozásakor, kisgyermek tisztába tételénél! 
• Ne egyél nyers halat, húst, tojást, ne nyomd ki a pattanásaidat! 
• Vigyázz, nehogy megvágd, megsértsd magad! 
• Fogászati kezelés előtt konzultálj az onkológusoddal!

A vérlemezkék hiánya vérzések fellépéséhez, sebgyógyulási zavarokhoz vezethet. Tünetei: apró piros foltok jelennek meg a bőrön, a vizelet pirosan elszíneződik, a széklet fekete vagy véres, az íny, az orr, a száj és a hüvely nyálkahártyája vérzik, fejfájás, látászavar, erős ízületi és izomfájdalom, forróságérzet a végtagokban. A kezelés ideje alatt ezért nem javasolt a kezeléssel nem összefüggő műtét, foghúzás. 

Javaslat: 

• Használj puha fogkefét!
• Fokozott óvatossággal használj éles, hegyes szerszámokat!
• Vigyázz, hogy vasaláskor, főzéskor ne égesd meg magad! 
• Ha vérzik az orrod, puha vattával tamponáld ki! 
• Kerüld a balesetveszélyes sportokat és tevékenységeket! 
• A test szőrtelenítésénél ne használj borotvát! 

A vörösvértestek hiánya súlyos vérszegénységhez vezet. Tünetei: gyengeség, szédülés, fáradékonyság, étvágytalanság, szapora szívverés, légszomj, koncentrálóképesség romlása, állandó fáradtság, szokatlanul sápadt bőr, szájzug berepedése, hideg kezek és lábak, vörös tenyerek, törékeny haj és köröm, émelygés, égő nyelv, emésztési zavarok, például rendszeres hasmenés, vagy szorulás, súlyos esetben ájulás. 

Javaslat: Többféle mód áll rendelkezésre, hogy pótolják a vörösvértesteket. A leggyorsabb megoldás, amit csak súlyos vérszegénység esetén alkalmaznak, a vérátömlesztés (transzfúzió). Az esetleg fellépő szövődmények, mint pl. a hidegrázás, allergia és a bármennyire gondos szűrés ellenére bekövetkező fertőző májgyulladás vírusával való megfertőződés miatt, ezt csak sürgős esetben alkalmazzák (hiszen ez szinte egy szervátültetésnek felel meg). A másik megoldás, hogy vaspótlás után a vörösvértestek képzését serkentő (eritropoetin tartalmú) injekciós kúrát alkalmaznak.

A kezelések okozta hormonváltozások következtében tapasztalhatod, hogy időnként hőhullámok törnek rád. A rendszeres testmozgás csökkenti a hőhullámok gyakoriságát és intenzitását. Kerülj minden olyan anyagot, amely kiváltja a hőhullámok jelentkezését, pl.: forró italok, alkohol, dohányzás, fűszeres ételek, meleg hőmérséklet. 

Javaslatok:

• Viselj laza természetes anyagú ruhákat (főként pamutot), öltözz rétegesen, hogy bármikor tudj levenni belőle. 
• Hasznos lehet, ha van nálad egy legyező, vagy hordozható ventilátor.
• Próbáld tartani a testsúlyod. 
• Este, lefekvés előtt hideg vízzel zuhanyozz le. 
• Éjjel legyen a közeledben egy ventilátor. 
• A lepedőd, vagy párnád alá helyezett kisállat-hűtő matrac is segíthet. 
• Ha a hőhullámaid és éjszakai izzadásod elviselhetetlen, egyeztess onkológusoddal, hogy milyen gyógyszere lehetőségek jönnek szóba a te esetedben. 

Az eddig leírt mellékhatások azonban hatóanyagonként is, betegenként is más-más intenzitással okozhatnak panaszokat, sőt nem is feltétlenül jelentkeznek! 

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a mellékhatások akár szokatlan helyeken vagy módon is előfordulhatnak, ezért kiemelten fontos, hogy konzultálj a kezelőorvosoddal az összes felmerült problémáról. Ezzel meg lehet fékezni a tünetek súlyosbodását, de van, hogy a mellékhatásnak észlelt panasz a gyógyszertől független tényezőkre vezethető vissza és a dóziscsökkentés – ami a terápiás válasz csökkenéséhez vezetne – elkerülhető.

Összefoglalva az esetleges mellékhatásokat:

Rövid távon:

-        kognitív funkció romlása („kemo agy”)
-        fáradékonyság
-        korai menopauza
-        infertilitás
-        szexuális diszfunkció
-        hajvesztés
-        súlyváltozás
-        neuropátia
-        kardiomiopátia

Hosszú távon:

-        oszteoporózis/oszteopénia
-        leukémia/mielodiszpláziás szindróma
-        kardiomiopátia

A kemoterápia következtében rövidebb-hosszabb ideig infertilitás alakulhat ki, melynek egyik oka, hogy a hormontermelés csökken. Az életkorral a kemoterápia utáni regenerációs képesség, a fertilitás visszatérésének esélye romlik.

Mit tehetünk és mit ne tegyünk kemoterápia alatt rövid és hosszú távon?

Ne kezdjünk úgynevezett „méregtelenítő kúrát” pl. grapefruit magkivonattal. Citrusfélék, pl. C-vitamin szedése sem ajánlott kemoterápia alatt. Sokszor azt érik el ezzel, hogy a még aktív gyógyszermetabolitokat megkötik, hatástalanná teszik, pedig a tumorellenes hatásra szükség van.

A diéta legyen mediterrán jellegű, érdemes a nagy mennyiségű gluténbevitelt csökkenteni, több rostot és jó minőségű fehérjét fogyasztani. Radikálisan csökkenteni kell a finomított szénhidrátok fogyasztását. A minőség kiemelten fontos az élelmiszerek vásárlásakor. Érdemes dietetikussal konzultálni a megfelelő étrend összeállításáról.

A kemoterápia alatti és utáni időszakban (általában 1-2 év) nem ajánlott a napozás, fontos a bőr védelme, eltakarása, hogy a lehető legkevesebb napsugárzás érje. A festett hajat is érdemes védeni a tűző napon különböző spray-k használatával, vagy kalap, sapka, kendő viselésével. Az úszás megengedett, de ha a hüvely nyálkahártyája száraz, érdemes valamilyen készítménnyel (krémmel vagy kúppal) nedvesíteni. Amennyiben fertőzés gyanúja merül fel, azonnal fordulj nőgyógyászhoz. A bőr védelme fontos, 40-es 50-es védőfaktorú készítményeket javaslunk. Ha festékes anyajegyeid vannak, menj el bőrgyógyászhoz szűrésre. Nagyon praktikus az elektronikus fotó rögzítés, így a következő alkalommal valóban objektíven lehet a „pöttyöket” összevetni, és, ha valamelyik megváltozik (például az alakja, színe vagy növekszik), a bőrgyógyász rögtön felajánlhatja az eltávolítást.

• Sugárterápia lehetséges mellékhatásai

Rövid távon:

-   bőrelváltozások: azonnal, vagy néhány héttel a sugárkezelés után jelennek meg jellemzően. Bőrpír, vagy a bőr gyulladása alakulhat ki, emiatt kiszáradhat a bőr, akár berepedezhet. A szőr gyakran kihullik ezen a részen, a bőr viszkethet, száraz és érzékeny lesz. Ritkán kialakul nedvedző seb vagy ödéma.

Javaslat: érdemes semleges (színezék és illatmentes) szappant használni, langyos vízzel mosni. Ne használjunk, dezodort, hintőport, bolti testápolót a kezelések alatt.  A sugárterápiás kezelőorvos vagy bőrgyógyász tud ajánlani illat- és lanolinmentes testápolót, mellyel rendszeresen kenhető a bőrfelület. Nem szabad ezt a területet borotválni, nem szabad alkoholt, mosdókesztyűt, bőrradírt vagy kefét használni az irritált bőrfelületen. Laza pamutruha viselése javasolt. A bőrt ne érje túl meleg vagy túl hideg, kerülni kell a közvetlen napfényt és a szoláriumot. A viszkető bőrt nem szabad vakarni.

- emlőfibrózis: amikor a szövetek kötegesebbé válnak, okozhatja ezt a sugárkezelés. Amennyiben nem zavaró, nem nagy méretű, akkor hagyni érdemes. Ha zavaró, megnövekedett akkor eltávolítható.
- aszimetria
- kozmetikai probléma
- fájdalom
- testképzavar
- szexuális diszfunkció
- pneumonitisz (tüdő gyulladása): némi tüdőszövet is besugárzásra kerül itt az enyhe gyulladás elkerülhetetlen, de a legtöbb esetben panasz nélkül elmúlik. Átmenetileg nehézlégzést, köhögést és lázat idézhet elő.
- limfödéma vagy nyiroködéma: lásd nyiroködéma rész

Hosszú távon:

- iszkémiás szívbetegség (bal oldali RT esetén)
- radiogén malignóma: ez egy tumort “utánzó” elváltozás, de jóindulatú

• Hormonterápia mellékhatásai
  • fejfájás, 
  • bőrkiütés vagy más bőrproblémák 
  • gyengeségérzés, 
  • étvágytalanság, 
  • emésztési és székelési problémák, 
  • a kedélyállapot változása 
  • depressziós tünetek megjelenése 
  • egyes gyógyszereknél eltérés mutatkozhat a vérképben, például a májenzim szintekben, a fehérvérsejtszámban, a vérlemezkék számában.

Nagy átfedés lehetséges a változó kor (menopauza) tüneteivel, így pl. hőhullámok, hüvelyszárazság, a nemi vágy csökkenése. Lehet hízékonyság, a súlygyarapodás. Fokozódhat is az étvágy. 

Az endokrin terápiák növelhetik a trombózis kockázatát. Előfordulhat:

- ízületi gyulladás, 
- ízületi és izomfájdalom 
- egyes terápiák felgyorsíthatják a csontritkulást

• HER2 gátló kezelés mellékhatásai

Ezek a mellékhatások, ahogy a többi terápiánál jelentkezők lehetnek enyhék, közepesek és ritkán fordul elő súlyos mellékhatás. Jó, ha tisztában vagy velük, és tudod mikor kell a kezelőorvoshoz fordulni.

A HER2 gátló kezelés lehetséges mellékhatásai a következők:

• hidegrázás, 
• láz 
• influenzaszerű tünetek 
• fáradékonyság, 
• émelygés, 
• hányás, 
• reszketés, 
• fejfájás, 
• szédülés, 
• nehézlégzés, 
• vérnyomás ingadozása, 
• olykor a bőrön megjelenő kiütések. 
• hasmenés, 
• hajhullás, 
• csökkentheti a fehérvérsejtszámot (leukocitopénia) azon belül pedig a neutrofil fehérvérsejtek számát (neutropénia), aminek következtében nő a fertőzések veszélye.
• szívműködésre is kihathat- a folyamatos kardiológiai kontroll fontos

A mellékhatások jelentkezéséről tájékoztasd az orvosodat. Amennyiben ezek erőteljesen jelentkeznek azonnal fordulj a kezelőcsapathoz!

Pszichológiai rehabilitáció

A rehabilitációról általában

Napjainkban már egyre inkább elfogadott a bio-pszicho-szociális nézet, ami azt jelenti, hogy nem csak a betegség testi tüneteire fókuszálnak a gyógyítók, hanem a lélekben zajló folyamatokra, illetve a környezetre is, amiben élünk. A rehabilitáció azt segíti, hogy minél inkább csökkenjen a betegségteher (ide tartozik minden olyan nehézség, amivel a betegség következtében meg kell küzdeni a fájdalomtól, a munkába járáson át a stresszig), és javuljon az életminőség. Éppen ezért a rehabilitáció már a diagnózis felállításakor elkezdődik. Fontos része a testi rehabilitáció mellett a lelki segítségnyújtás, a lelki épülés is.

Nagyon különbözően éljük meg a betegséggel való szembesülést. Lehet, hogy leblokkolsz, amikor az orvosoddal beszélsz, vagy a stressz különböző testi tüneteit is tapasztalod. Az is lehet, hogy úgy érzed, mit neked a betegség, szinte meg sem érint. Bárhogy is van, ezek mind a gyógyulásodat hivatottak szolgálni, hiszen ahogyan a tested reagál a kezelésre, a lelked is védekezik valahogyan. Fontos viszont felismerni, hogy vannak olyan megküzdési módok, amik hosszabb távon inkább károsak, és szinte egy mókuskerékbe taszítanak. Ilyenkor jól jöhet egy pszichológus szakember segítsége.

Mik a rehabilitáció olyan pontjai, amiben pszichológus szakember tud segíteni?

• Lelki energiák mozgósítása, megküzdés támogatása, megküzdési módok kialakítása

A betegséggel való megküzdés során bizony rengeteg lelki ellenállóképességre van szükség, amit mozgósítani kell. Ez különböző formákban történhet. Vannak ún. problémafókuszú megküzdési módok, amelyek konkrét cselekvéseket jelentenek egy helyzet megváltoztatása érdekében. Ilyen például, hogy elmész a kezelésre, beszerzed és beveszed a felírt gyógyszereket, vállalod a javasolt műtétet, de az is, hogy igyekszel egészséges ételeket fogyasztani, vagy megfelelő mennyiségben mozogni. Emellett fontos az érzelmi megküzdés is, amikor nem annyira magát a helyzetet, inkább a hozzáállásodat szeretnéd megváltoztatni. Ez lehet például egy műtét után, amikor esetleg megváltozik a tested, és el kell fogadnod, meg kell szeretned magad úgy, ahogy vagy.

• Az orvossal való együttműködés támogatása

Előfordulhat, hogy nem találod az összhangot a kezelőszemélyzet valamelyik tagjával. Ez leggyakrabban valamilyen kommunikációs probléma miatt lehet, de az is lehet, hogy a túlzott stressz miatt leblokkolsz, vagy az orvosod nem veszi észre valamely szükségletedet, pl. hogy több információra vagy lassabb információátadásra, esetleg több megerősítésre van szükséged. Ezekben a helyzetekben a pszichológiai segítségnyújtás része az is, hogy elmondhatod a kétségeidet, felderíthetitek, mit lehet tenni a jobb együttműködés érdekében. Fontos viszont, hogy orvosi kérdésekben csakis a kezelőorvosod dönthet, a pszichológusnak ilyen jellegű tanácsadásra nincs jogosultsága.

• Az eredményes stresszkezelés elsajátítása

Más és más érzelmeket élhetsz át a betegút különböző részein. Persze ezek nem szükségszerűen így követik egymást, de nagy valószínűséggel szembe kell nézned olyan változásokkal, mint például a testképed megváltozása, esetleg a munkaképességed és az időbeosztásod is átalakulhat. Ilyenkor jellemző lélektani reakciók a düh, a félelem (halál, autonómia elvesztése, fájdalom, kezelések miatt), az aggódás vagy a szorongás is. Van még néhány olyan pont, amikor nagyobb szorongást tapasztalhatsz: például a kezelések kezdetekor és befejezésekor, vagy a kontrollok idején. Ha kiújul a betegség vagy áttétek jelennek meg, akkor is tapasztalhatsz nagyobb mértékű distresszt. Ez olyan stresszfajta, ami inkább ártalmas hosszabb távú fennállás esetén, ezért is érdemes szakemberhez fordulni.

• Egyéni segítségnyújtás

A csoportos forma mellett létezik egyéni terápia vagy tanácsadás is, amelyen csak te (vagy ha szükséges, a párod) vagy jelen. Ez lehet néhány alkalom vagy hosszabb terápiás folyamat, attól függően, hogy milyen jellegű pszichés problémán dolgoztok együtt a szakemberrel. Ha úgy érzed, egyéni, nagyon személyre szabott segítségre van inkább szükséged, felkeresheted az osztály pszichológusát (ha nem tudod, hogyan, az onkológusodtól is elkérheted az elérhetőségét), vagy magán ellátásban is fordulhatsz szakemberhez.

Néhány pszichológiai/terápiás módszer:

- autogén tréning (képzett vezetővel!)

- tudatos jelenlét alapú stresszcsökkentő módszer

- progresszív relaxáció

- szupportív terápia

- hipnoterápia

Léteznek egyéb módok is, például a jóga, a különböző meditációk, az ima, hálanapló vezetése, de a társas támogatás keresése is.

A sorstársak segítsége nagyon támogató és megnyugtató tud lenni. Ilyenkor a legtöbben úgy érzik, hogy értő fülekre találtak, hiszen ki tudná jobban átérezni, megérteni, min megyünk keresztül, mint aki maga is megtapasztalta a betegút állomásait. A sorstárs-támogatás erejét felismerve alakultak meg azok a segítő csoportok, ahol hasonló betegséggel küzdők erősítik egymást akár online, akár személyes formában. Ezek működhetnek önszerveződően, azaz egy, vagy néhány érintett koordinálásával összegyűlnek azok, akik úgy érzik, szívesen csatlakoznának egy ilyen közösséghez. Emellett szakemberek is gyakran indítanak akár szupportív jelleggel, akár terápiás csoportokat. Ezek megtalálásában az osztályon dolgozó pszichológus, mentálhigiénés szakember tud neked segíteni.

• Megváltozott testképpel való megküzdés, elfogadás

Azt, hogy hogyan tekintünk önmagunkra, nagyban meghatározza kinézetünk. A betegség és kezelések sajnos gyakran járnak olyan következményekkel, amik miatt megváltozik a külsőnk. Leggyakrabban a műtéti beavatkozások következtében változik meg a testkép, ami az identitás egy fontos meghatározója. Ilyenkor szembesülünk a ‘ki is vagyok én’, ‘hogy vagyok én nő’, ‘hogy tudok jelen lenni a testemben’, ‘hogyan tudom megélni a szexualitást’ típusú kérdésekkel. Ilyenkor az identitás és az én-komplexitás (különböző területek, ahol jelen vagyok, pl. a foglalkozás, hobbik, társas kapcsolatok) gazdagítása, önmagad újra felfedezése a fő célkitűzés.

• Az emberi kapcsolatok harmonikus működésének támogatása

A környezetedben tapasztalhatod, hogy ugyan mindenki szeretne segíteni, néha mégis esetlenül, netán látszólag távolságtartóan, vagy éppen túl védelmezőn állnak hozzád. Tudnod kell, hogy nem vagy egyedül a betegúton, a környezetedben lévőket ugyanúgy érinti a betegséged, még ha a testi tünetekkel nem is nekik kell megbirkózni. Ezek természetes reakciók, de sokat segíthet egy szakember, hogy te is megtanulj „jól” reagálni ezekre a jelzésekre, és kommunikálni, hogy mire van szükséged tőlük. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a korábban szőnyeg alá söpört problémák felszínre kerülnek egy ilyen feszült helyzetben. Ekkor javasolt lehet az egyéni helyett (bizonyos esetekben mellett) pár- vagy családterápia.

• „Visszagyógyulás” az életbe

Mit is jelent ez? Pontosan ugyanoda, ahol a betegút előtt voltunk, nem lehet visszatérni. Természetes, ha úgy érzed, megváltoztál, máshogy tekintesz az életre, tudatosabban éled azt. De a környezeted ugyanolyan maradt. Előjöhetnek feldolgozatlan érzelmek, kapcsolati zavarok, és aktivizálódhatnak rossz megoldási minták. Ezeken segíthet ilyenkor egy szakember.

• Stigmatizáció okozta negatív érzésekkel, stresszel való megküzdés

A daganatos betegséggel küzdők sajnos még mindig gyakran érezhetik megbélyegezve magukat. Ezzel bizony nem egyszerű megküzdeni, hiszen általa kirekesztettnek érezheted magad. Fontos tudnod, hogy sokszor a környezeted távolságtartással, csönddel reagálhat, mert megijednek, féltenek téged, aggódnak érted. Ezek természetes reakciók, ugyanakkor szorongást, distresszt válthatnak ki belőled, melynek kezelésében segíthet egy szakember. 

• Damoklész kardja szindróma

A gyógyulással együtt sokszor sajnos nem múlik el nyomtalanul az a lelki krízisállapot, amit a betegség okozott. Damoklész kardja azt a képet szimbolizálja, ahogyan az anekdota szerint a király minden jóval elhalmozta alattvalóját, csak éppen egy lószőrre függesztett kardot lógatott a feje fölé. Ehhez hasonlóan észlelheted te is azt a - sokszor állandó - feszültséget, ami a betegség kiújulásától való félelemből adódik. Ez a fokozott stresszállapot igen megterhelő, és káros következményei is lehetnek, így mindenképpen érdemes szakember segítségét igénybe venni.

• Terminális állapot

Terminális szakaszban az orvostudomány jelenleg ismert gyógymódjaival nem állítható meg a betegség, az alkalmazott kezelés ellenére a beteg állapota hanyatlik. Ekkor a kezelés a fájdalom csillapítására irányul, célja a méltóság megőrzése és annak biztosítása, hogy minél viselhetőbb legyen az elkövetkező időszak. 

Ebben az esetben egy másfajta viszonyulás kialakítására van szükség, de ekkor is fogják a páciens és a hozzátartozói kezét. Ehhez viszont elengedhetetlenül fontos legyőzni az ún. „csend konspirációt”, amikor azt gondoljuk, azzal, hogy nem beszélünk róla, elkerülhetjük, hogy megtörténjen. Ilyenkor nagyon sokat tudnak segíteni a szupportív terápiák és a családtagok támogatása.

Miben nem tud segíteni a pszichológus/segítő szakember?

Fontos hangsúlyozni, hogy csupán a lélek gyógyításával a betegség nem kezelhető. Az orvosi terápiákat semmilyen esetben nem helyettesítheti sem pszichoterápia, sem egyéb alternatív gyógymódok! 

Fontos, hogy tudd, nem szégyen, hanem bátorság segítséget kérni!