Műtét

kiújuláskor

Kiújulás esetén a kezelési lehetőségek sokfélesége áll rendelkezésre, a gyógyszeres terápiák mellett így bizonyos esetekben szóba jöhet a műtét is. A kezelés kiválasztása a daganat típusától és a kiújulás helyétől függ. A műtét menete megegyezik az elsődleges daganat sebészi kezelésénél alkalmazott menettel.

Előkészületek a műtétre

A nem tapintható, de ultrahanggal látható emlődaganatokat közvetlenül a műtét előtt megjelölik, tulajdonképpen bekarikázzák, a sebész számára láthatóvá teszik egy dróttal. Az érzéstelenítés után a radiológus orvos megkeresi az elváltozást az ultrahanggal, majd az elváltozásba, illetve azon túl vezeti a tű segítségével a jelölődrótot. 

Amikor a helyén van, akkor kihúzza a tűt, így a drót kinyílik, mint egy esernyő, és így nem tud elmozdulni. Ezután a drót bőrből kiálló végére egy bucit tesznek, és leragasztják. A jelölés lehetséges egy bizonyos radioaktív jelölőanyaggal is, amelytől nem kell megijedni, nincsen káros hatása. Ennek a sugárzó hatását gyakorlatilag a bőr gátolja, így semmi nem jut ki a “külvilágba”. A műtét során egy külön eszközzel szükséges megkeresni a pici sugárforrást.

Amennyiben őrszemnyirokcsomó-eltávolítás is történik, azt is a műtétet megelőzően meg kell jelölni. Ennek többféle módja lehet, egy fecskendővel befecskendeznek a daganatba egy jelölőanyagot, amely a nyirokutakon keresztül eljut az első, vagyis “őrszem” nyirokcsomóba, így az láthatóvá válik a sebész számára.. Ez azért szükséges, mert az operáló orvosnak sokszor egy szabad szemmel nem látható, lehetségesen daganatos sejteket tartalmazó nyirokcsomót kell eltávolítania. Ezekre a vizsgálatokra az operáló orvostól kapsz beutalót.

A műtét kapcsán el kell mondanunk, fontos, hogy pontosan kövesd az előírásokat, amelyeket a műtét előtt megosztanak veled, különben elképzelhető, hogy a műtétet halasztani kell vagy átmenetileg el is kell hagyni. Ajánlott, hogy mindig tartsd magadnál az összes gyógyszeredet, gyógykészítményedet és lényeges leleteidet, mint például mammográfia, emlő ultrahang, emlő MR, szövettani lelet, mellkasröntgen, EKG, és egyéb laboreredmények.

Vedd be a rendszeresen szedett gyógyszereidet, kivéve, ha orvosod másképp rendelkezik. Ha esetleg vérhígítót szedsz, akkor azt biztosan ki kell hagyni a műtétet megelőzően, de erről a sebész, vagy az altatóorvos tájékoztat. Ne vedd be automatikusan a cukorbetegség kezelésére szolgáló gyógyszeredet, mivel a műtét előtt 6-8 órán át koplalni szükséges.

A beavatkozás előtt találkozni fogsz az érzéstelenítést/narkózist végző altatóorvossal, az aneszteziológussal is. Az altatásról bővebben a legördülő ablakra kattintva olvashatsz.

Mi az anesztézia?

A szó jelentése érzés nélküliség, vagyis arra szolgál, hogy a fájdalmas vizsgálat vagy műtéti beavatkozás alatt kikapcsolja a tudatot és/vagy azokat a jelzéseket, amik a fájdalom érzetét juttatják el az agyunkba.

Az anesztézia lehet általános, amikor vénásan adagolt gyógyszerekkel vagy altatógázokkal, esetleg a kettő kombinációjával érik el azt az állapotot, amikor a tudat kikapcsol, és a fájdalmat nem érzékeljük; és regionális, ilyenkor a testnek egy részét kapcsolják ki az érzések közvetítéséből, ilyen a helyi érzéstelenítés vagy a gerincközeli érzéstelenítés. Az emlőműtéteket szinte kivétel nélkül általános anesztéziával, vagyis altatásban végzik.

 Mit csinál az aneszteziológus?

  • a beteggel egyetértésben megtervezi a műtéthez szükséges érzéstelenítést
  • ellenőrzi az életfunkciókat a műtét/altatás alatt
  • adagolja a gyógyszereket, altatógázokat, szükség esetén antibiotikumokat vagy vérkészítményeket
  • megtervezi a műtét utáni fájdalomcsillapítást
  • felügyeli a műtét utáni állapotot az őrzőben vagy az intenzív osztályon

Mik a teendők műtét/altatás előtt?

  • célszerű a dohányzás minél korábbi felfüggesztése, legjobb hetekkel a tervezett műtét előtt
  • a túlsúly és a kóros soványság is fokozott műtéti rizikót jelent, amennyiben van rá lehetőség, ezek korrekciója javasolt a tervezett műtét előtt- ebben dietetikus vagy a kezelőorvos tud segíteni
  • ha van mozgó vagy törött fog, ezek eltávolítása vagy kezelése
  • ha van krónikus alapbetegség, (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, tüdőbetegség…), ezek ellenőrzése, esetleg a gyógyszeres kezelés kiegészítése szükséges lehet

Aneszteziológiai ambulancia

Nagyobb műtétek előtt az aneszteziológust is fel kell keresni előzetes állapotfelmérés és műtéti rizikóbecslés céljából. Az aneszteziológiai ambulancián a háziorvosi vizsgálathoz hasonló vizsgálat történik, az aneszteziológus kikérdezi és megvizsgálja a beteget, ellenőrzi a leleteket. Szinte minden esetben szükséges egy EKG és egy laborvizsgálat műtét előtt, de lehet, hogy egyéb eredményekre is szükség lesz, pl. mellkasröntgen, esetleg szívultrahang, ezt az aneszteziológus dönti el.

 

Mi történik a műtét előtt, alatt, után?

A műtét előtt már az előző napon valószínűleg be kell feküdni a kórházba. Emlőműtétek előtt könnyű vacsora fogyasztása engedélyezett, inni a műtét előtt max 2 órával még lehet, vizet, teát vagy szűrt gyümölcslevet. A rendszeresen szedett gyógyszereket nem kell abbahagyni, kivéve, ha az aneszteziológus másképp rendelkezik. Amennyiben véralvadásgátló gyógyszert szedsz belgyógyászati betegség miatt, az aneszteziológus rendelkezni fog arról is, hogy azt mennyi idővel a műtét előtt kell abbahagynod.

A műtét reggelén a megszokott gyógyszerek mellé adható egy „bátorító tabletta”, ez segít könnyebben átvészelni a műtét előtti várakozást.

Az altatáshoz monitorokat helyeznek fel, EKG tappancsokat, vérnyomásmérőt, pulzoximétert. Vénát biztosítanak, ezen keresztül történik a műtét alatt a gyógyszerelés és a folyadékpótlás.

Ezután jön az altatás: fájdalomcsillapítót, altatószert adnak. Az emlőműtétekhez nem feltétlenül szükséges lélegeztetőcsövet behelyezni, a legtöbb esetben elég egy gégemaszk, amin keresztül a műtét alatt biztosítható a lélegeztetés. Az aneszteziológus minden életfontos paramétert folyamatosan ellenőrizni fog, ha szükséges, ad még gyógyszert, folyadékot pótol, mindent megtesz azért, hogy a lehető legjobban sikerüljön a műtét.

Amikor vége a műtétnek, leállítják a gyógyszerek és altatógázok adagolását, és hagyják, hogy magadtól felébredj. Ezután az őrzőbe vagy az osztályra kerülsz, ahol még szükség lehet oxigénmaszkra, monitorizálásra, és a fájdalomcsillapítást is beállítják.

 

Lehet az altatásnak szövődménye?

Minden orvosi beavatkozásnak lehetnek mellékhatásai és szövődményei, a leggyakoribbak: rossz közérzet, szédülés, hányinger, aluszékonyság, fejfájás, ezek rövid idő alatt maguktól is megszűnnek.

Ha esetleg korábbi műtét után tapasztaltál hányingert, émelygést, ezt feltétlenül jelezni kell az altatóorvosnak, ennek megelőzésére már az altatás kezdetétől törekedni fognak.

Ritkán előfordulhat vérnyomásingadozás, szívritmuszavar, szívelégtelenség, allergiás reakció gyógyszerekre, műtét utáni légzési nehézség, ezekre az altatóorvos előre felhívja a figyelmet, ha a műtét jellege vagy az alapbetegségek miatt fokozott a kockázat. 

 

A műtét napján éhgyomorral kell jelentkezned az operáló osztályon, itt a kötelező papírmunkát követően a kórterembe kísérnek, majd le kell zuhanyoznod. A zuhanyzásnál a kórház által biztosított fertőtlenítőszeres oldattal kell megmosakodnod, és ezt követően egy kórházi megkötős hálóruhát/köntöst kell felvenned. Ezután megkapod az előkészítést (infúzió, fájdalomcsillapító, szükség esetén antibiotikum). 

 

Műtét alatt

A műtét során arra törekszenek, hogy a daganat eltávolítása mellett a lehető legtöbb egészséges emlőszövetet megőrizzék. 

Az eltávolítás során a daganatot úgy metszik ki, hogy körülötte eltávolítanak olyan szövetrészt is, ami teljesen egészséges. Ezt hívjuk épben történő kimetszésnek. Ez azért fontos, hogy még véletlenül se maradjon bent daganatos szövet.

Férfiak esetében leggyakrabban az emlő kis mérete, a legtöbb esetben az 1cm-t meghaladó, az emlő bimbó alatt elhelyezkedő (centrális) daganat, illetve a férfiaknál feltételezhető nyirokkeringés variációi miatt teljes emlő eltávolítást, masztektómiát végeznek. A műtét során őrszem (szentinel) nyirokcsomó vizsgálat történik, és ennek pozitivitása esetén a hónalj árok nyirokcsomóinak teljes eltávolítása szükségessé válhat. Amennyiben a daganat eltávolításakor a sebszélek nem fektethetők össze, akkor bőrpótlást kell végezni. 

A masztektómiának is több típusa van:

  • Az egyszerű masztektómia során az egész emlőt eltávolítják, beleértve az emlőszövetet, a mellbimbót és a bőrt is. A hónalji nyirokcsomókat azonban nem.
  • radikális masztektómia magában foglalja az emlő mellett a mellizmok és a hónalji nyirokcsomók eltávolítását is. Általában csak előrehaladottabb daganatok esetén indokolt.
  • A bőrmegtartó masztektómia során eltávolítják az emlőszövetet, de a bőrt megtartják, lehetőséget adva a későbbi rekonstrukcióra.
  • mellbimbó-megtartó masztektómia pedig azt jelenti, hogy az emlőszövetet eltávolítják, de a mellbimbót és a bőrt megtartják, szintén rekonstrukciós célból.

A beavatkozás során az emlőn bemetszéseket ejtenek, majd a tervezett módon eltávolítják a teljes emlőszövetet, és a további részeket. A beavatkozás általában 1-1,5 órát vesz igénybe és altatásban történik. Valószínűleg a műtétet követő 1-2 napban haza fognak engedni.

A teljes emlőeltávolítás előnye, hogy a kiújulás kockázata alacsonyabb lehet, különösen akkor, ha a daganat nagyobb méretű, illetve egyes esetekben kevesebb sugárkezelés válhat szükségessé.

Fontos megjegyezni, hogy előrehaladottabb esetekben, távoli áttétet adó stádiumban valószínűleg nem reális cél a műtéttel a teljes daganatmentes állapot elérése, ugyanakkor ilyen esetekben is végezhetnek műtétet palliatív céllal, azaz a panaszok mérséklésére, vagy a tumorterhelés csökkentésére.

 

3. Hónalji (axilláris) nyirokcsomó eltávolítása

A nyirokcsomók a nyirokrendszeren belül az immunsejtek csoportjai. A nyirokutakon keresztül történik meg a nyirok elvezetése a nyirokcsomók felé. A daganatos sejtek a daganatból kiszabadulva áttétet képezhetnek a nyirokcsomókban. Az elvezetés első állomását őrszem nyirokcsomónak nevezzük (sentinel lymph node, SLN). Az emlődaganatos betegek esetében gyakran szükséges a hónalji nyirokcsomók eltávolítása vagy mintavétele a daganat terjedésének ellenőrzése érdekében.

Őrszem nyirokcsomó, azaz sentinel nyirokcsomó eltávolítást akkor végeznek, amikor a daganat kicsi, és a nyirokcsomók nem mutatnak daganatos elváltozást. 

A sebész az elsődleges nyirokcsomót, vagy inkább nyirokcsomókat eltávolítja, és patológiai vizsgálatra küldi. Ha ezek nem, vagy csak bizonyos nagyon kicsi formában tartalmaznak daganatot, akkor, további nyirokcsomó-eltávolítás nem szükséges.

A teljes axilláris, azaz hónalji disszekció azt jelenti, hogy amennyiben a daganat terjedése a nyirokcsomókban igazolt, több, akár 10-15 nyirokcsomót is eltávolítanak a hónalj területéről.

Általában a műtét napján történik jelölőanyag befecskendezése. Nagyon ritkán előfordul, hogy műtét közben nem tudják beazonosítani az őrszem nyirokcsomót, akkor eltávolítják az összes fellelhető nyirokcsomót a hónaljárokból. Ha a műtét előtti kivizsgálás (staging) során a hónalji nyirokcsomó(k)ban áttét igazolódik akkor is szükséges a teljes hónalji nyirokcsomó állomány eltávolítása. Ezt nevezzük axilláris blokkdisszekciónak (ABD).

Kicsi az esélye, de előfordulhat, hogy amennyiben csak 1-2 nyirokcsomó kerül eltávolításra, marad olyan nyirokcsomó, amely daganatos sejtet tartalmaz. Ez az esetek kevesebb, mint 5%-ánál fordul elő.

Az őrszem nyirokcsomó eltávolítása miatt kialakuló szövődmények és mellékhatások minimálisak lehetnek. Azonban minél több nyirokcsomót szükséges eltávolítani, annál nagyobb az esélye, hogy bizonyos mellékhatások jelentkeznek. Ezért próbálják ma már minimalizálni az axilláris blokkdisszekciók számát. A lehetséges mellékhatások a következők lehetnek: 

  • Savós folyadékgyülem (szeróma): A savós folyadékgyülem a műtét után összegyűlt folyadék a kar alatt. Viszonylag gyakran előfordul a hónalji műtét után, de könnyen leszívható egy tű segítségével. A leszívás egy nagyon egyszerű művelet, amit az osztály egyik orvosa végez el.
  • Zsibbadás: A hónaljban és a felkarban zsibbadást, illetve kellemetlen érzést tapasztalhatsz. A kezelés után a zsibbadás általában lassan múlik el, de az is előfordulhat, hogy nem szűnik meg teljesen.
  • Vállmerevség: Vállmerevséget és fájdalmat tapasztalhatsz a műtét után. A vállgyakorlatok, amelyeket műtét után tanítanak a gyógytorna alkalmával, javítják a mozgásterjedelmet.
  • Nyiroködéma (limfödéma): A nyiroködéma a bőr alatti szövet duzzanata. A nyirokfolyadék nem tud kiürülni, ez okozza a duzzanatot. Ez akkor jelentkezhet, ha a nyirokmirigyeket eltávolítják (összes nyirokcsomó eltávolítással) és hegszövet képződik, illetve másodlagosan, ha a nyirokutak elzáródnak (a sugárterápiás kezelés következményeként).A kéz és/vagy a kar bármikor megduzzadhat a műtét után. Ez a betegek körülbelül 15-20%-át érinti, de csak az esetek 5%-ában okoz jelentős panaszokat. A nyiroködéma kialakulásának megelőzése kiemelt fontosságú, amihez megfelelő információt a szakápolók és gyógytornászok adnak.

Minden más esetben további beavatkozást nem végeznek a hónaljárokban. Az operáció után meg kell várni a részletes szövettani vizsgálat eredményét, amely megmutatja, hogy az őrszem nyirokcsomók tartalmaznak-e daganatos sejteket. Amennyiben igen, úgy az onkoteam véleménye alapján egy második műtét elvégzése, a további hónalji nyirokcsomók eltávolítása válhat szükségessé.

A fent felsorolt tünetek jelentkezhetnek bármely emlőműtét esetén.

 

Műtét után

A műtét során eltávolított szöveteket patológiai vizsgálatra küldik. Az osztályon a nővérektől fájdalomcsillapítót kaphatsz, és a sebeidből drainek fogják kivezetni a folyadékot. Ha drainen a hozam nagyobb mértékű, az operáló orvos azzal együtt fog hazaengedni. Ha társbetegségeid és/vagy a műtét hossza indokolja, véralvadásgátló injekciót fogsz kapni, melyet otthon is folytatni kell.

A műtét után a betegek általában 2-4 óra elteltével ébrednek fel, ezután lassan lehet enni és inni, ha ezt külön nem tiltja a kezelőorvos vagy az ápoló személyzet. A szokásos étrendhez való visszatérés attól függ, hogyan érzed magad. A legtöbben hamar visszanyerik az étvágyukat.

A mozgás hozzájárul a felépüléséhez, és csökkenti bizonyos szövődmények kialakulásának kockázatát. A szakápolók tájékoztatnak majd a műtét után alkalmazható gyógytornáról, kargyakorlatokról. 

Általában a műtétet követően 1-2 héten belül már végezhetsz könnyebb fizikai munkát, de az intenzívebb tevékenységek végzéséhez lehet, hogy várnod kell. Nem szokatlan, hogy a betegek levertnek érzik magukat a műtét után. A testet ért beavatkozás, a lelki megküzdés mind okozhatja ezt. Nagyon fontos a türelem, hiszen a regenerálódás lassan indul el. 

A varratokat - amennyiben nem felszívódó típusról van szó - általában 2-3 hét után távolítják el. A seb tisztán tartása végett steril kötszerrel fedik le, melyet az első héten szükséges viselni. Előfordulhat, hogy a seb steril kötszerrel történő rendszeres fedése több hétig szükséges. Ezt követően a heget érdemes krémekkel, szilikontapasszal kezelni, a fényvédelemre fokozottan figyelni. 

A műtétet követően egy héten belül vissza fognak rendelni sebellenőrzésre. Emlősebészed ismerteti a szövettani eredményt, amely általában 2-3 hét alatt elkészül. Addigra a műtétkor eltávolított szövetet megvizsgálják, és az eredményeket az onkoteam tagjai megvitatják. Minden, esetlegesen szükséges, további kezelésről tájékoztatni fognak.